Mi az energetikai tanúsítvány?

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) számú TNM rendelet alapján készített számítás amely figyelembe veszi az épület fűtésére, hűtésére, melegvíz ellátására, szellőzésére és világítására fordított energiák összességét, megvizsgálja a megújuló energiák felhasználását és a kapott eredményt összehasonlítja az adott épületre vonatkozó követelményekkel (százalékos arányban), ezek alapján kerül meghatározásra az épület energetikai besorolása.

 

Mikor kell készíttetni?

A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani.
 
176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet szerint bárki készíttethet energetikai tanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban az alábbi esetekben:
 
új épületnél:
Az építtető / tulajdonos gondoskodik a tanúsítvány elkészíttetéséről; a legkésőbb a használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvány kérelem beadása előtt.
 
meglévő épületnél / lakásnál:
az ingatlan tulajdonosa gondoskodik a tanúsítvány elkészíttetéséről értékesítése vagy bérbeadása esetén. Az erről készült szerződésnek tartalmaznia kell:
  • annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni (azaz az ingatlan nem tartozik a rendeletben felsorolt kivételek közé),
  • a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette,
  • Az energetikai tanúsítvány egyedi azonosító kódját.
állami tulajdonú középületnél:
hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén, 2016. január 1-ét követően 250 m2 hasznos alapterület felett.
 
Az 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű közhasználatú, kereskedelmi, szolgáltató és raktár, közösségi szórakoztató vagy kulturális rendeltetésű épületben a rendelkezésre álló az energetikai tanúsítványt ki kell függeszteni!
 

Kivételek:

  • az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épület;
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatú lakás és üdülő;
  • a legfeljebb 2 évig használt felvonulási;
  • a hitéleti rendeltetésű épület;
  • a mezőgazdasági rendeltetésű épület, ahol a léghőmérséklet alacsonyabb 12°C vagy négy hónapnál rövidebb fűtés vagy két hónapnál rövidebb hűtés van;
  • műhely és ipari épület, amelyben a technológiából származó belső hőnyereség nagyobb 20 W/m2-nél vagy a fűtési idényben 20x légcserénél több szükséges;
  • a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esete;
  • ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
  • a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

Mit mutat meg a tanúsítvány?

A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.
 
Az épület energetikai besorolása az alábbi skála alapján történik:
 
 
energetikai besorolás
 
„BB” vagy annál jobb besorolás csak a megújuló energia részarány (25%) igazolása mellett adható.
„AA” vagy annál jobb besorolás csak a rendelet szerinti részletes módszerrel számítható, amennyiben a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása és a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott
 
A tanúsítvány tartalmaz az épületre vonatkozó korszerűsítési javaslatot, a mérlegelendő lehetőségek felsorolásával (pl. az utólagos hőszigetelés, a nyílászárók tömítése vagy cseréje, társított szerkezetek alkalmazása, a hőtermelő készülék vagy az ahhoz tartozó egyes elemek (égő, szabályozók) cseréje, elosztó hálózatok és szerelvények hőszigetelése, hőleadók, ventillátorok, szivattyúk, fényforrások cseréje, energiahordozók cseréje; homlokzati-, tetőszerkezeten kialakított vagy a benapozottságot módosító növényzet alkalmazása) és ezeknek együttes becsült hatása az épület besorolás javulására.
 

Hogyan készül a tanúsítvány? 

Új ingatlan esetén a tanúsítás a kivitelezési tervek alapján készül, amennyiben a felelős műszaki vezető nyilatkozik, hogy az épület az abban lévő méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be.
 
Meglévő épület közüzemi számlák esetében a fogyasztás alapján kerül kiállításra a tanúsítvány. Az épületnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
  • legalább 6 lakóegység vagy 500 m2 feletti hasznos alapterület;
  • összesített energetikai jellemző meghaladja a 130 kW/m2 évenként;
  • a fogyasztás mérése hitelesített mérőeszközökkel történik;
  • 3 évre visszamenő számlákból
  • éves fogyasztások közt nem lehet 30% eltérés;
  • nem volt rendeltetés változás
Meglévő épület felmérése alapján a tanúsító a helyszíni felméri az épület fütött alapterületeit, homlokzatát, nyílászáróit, határoló szerkezeteit, fűtési-, hűtési-, melegvíz előállító- és szellőzési rendszereit.
 
Az épület adatainak jellemzőinek elemzését követően készül el az energetikai számítás, illetve az épület energetikai besorolása.
 

Mitől lesz hiteles a tanúsítvány? 

Hiteles példánynak az e-tanúsítás országos, elektronikus nyilvántartásban található, azonosító kóddal (HET szám) ellátott elektronikus példány tekinthető.
 

Meddig hatályos a tanúsítvány?

A tanúsítvány tíz évig hatályos. A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi.
Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.